T. Higa japán kutató mikrobiológus talajoltó anyagokkal történő kísérletezése során bukkant erre az értékes mikróbakeverékre, mely élelmiszereinkben, talajainkban előforduló „jóindulatú“ fotoszintetizáló-, tejsavbaktériumokat, élesztőket tartalmaz nagy fajgazdagságban. Mentes mindenféle vegyszertől, genetikailag módosított élőlényektől.

A természet része vagyunk

A bioszférának egy igen jelentős komponense a mikróbavilág, mely méreteinél fogva nem látszik, mégis különböző fajaik eltérő működésükkel egy összefüggő anyagcserehálózatot alkotnak, mintha egy szervezethez tartoznának. Ennek részesei vagyunk mi is. Ha ezt a szervezetet gyengítjük, kiirtjuk fertőtlenítőszereinkkel, szennyezőanyagainkkal, a környezetszennyezésünkkel, akkor, mint azt tapasztaljuk, egyre több bajt okozunk az egész élő világnak, magunknak.

Az EM alapelve: sokkal könnyebb és értelmesebb létrehozni egy kedvező mikroflórát, mint a kedvezőtlent elpusztítani (jóllehet a reklámok többnyire erről szólnak).

Az EM nem vegyszer, hanem biológiai anyag, s mint ilyen, igen változatos kölcsönhatásban van a környező élővilág mikro- és makroszervezeteivel. Hatása több, egymást erősítő módon jelentkezik:

• kiszorítás – a kedvezőtlen, rothasztó illetve kórokozó mikróbák kiszorítása
• dominancia – rothadás helyett a mikróbák erjedésre hangolása
• bioaktív anyagok termelése – felsőbbrendű szervezetek számára rendkívül hasznos anyagok termelése (antioxidánsok, vitaminok, természetes antibiotikumok, stb.)
• környezetszennyező vegyszerek elbontása, káros hatásuk csökkentése

Mit tud az EM?

Ha rövid választ kell adnunk, akkor azt mondjuk: rendet teremteni.

Ha bővebben kívánjuk szemléltetni, akkor ki kell emelnünk a következőket:

• csökkenti a savasodást, így kedvezőtlenek lesznek a feltételek a kórokozó gomba és baktérium fajok szaporodásához,
• a több mint 80 mikroba faj együtt dolgozik, egymásnak „szolgáltat”, az egészséget egyenletes szinten biztosító folyamatokat tart karban,
• javítja a tápanyagok beépülését, a salakanyagok kiürülését,
• eszenciális aminosavakat termelnek, melyeket szervezet számára nélkülözhetetlenek,
• összhangot teremtenek az élő szervezeten belül,
• akár a bélflórában, akár a közvetlen környezetben nagyon kedvező mikroflórát alakítanak ki

A keverékben lévő mikrobák kisebb-nagyobb mennyiségben élelmiszereinkben és a szabad természetben is megtalálhatóak.

A szabad gyökök

Természetes élettani folyamat, hogy szabad gyökök keletkeznek a szervezetben. Fontos szerepük elsősorban abban rejlik, hogy  védelmet nyújtanak a szervezetet megtámadó káros mikroorganizmusok ellen. A szabad gyökök tevékenységét egy védelmi rendszer kontrollálja. Ha ez a kontrolláló rendszer zavart szenved, a szabad gyökök elszaporodva károsan befolyásolják az egészséges sejtek mőködését, és elősegítik az öregedési folyamatokat. Károsítják a DNS-t, a fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat.

A túlzott szabadgyök-képződésnek számos oka lehet:

• a szervezet immunrendszerének gyengülése,
• környezeti ártalmak: sugárzás, légszennyező anyagok,
• túlzott alkoholfogyasztás,
• ételkészítés során a túlhevített olaj,
• dohányzás,
• kimerítő testedzés,
• gyulladásos folyamatok

A szabad gyökök elszaporodásának hatására a szervezetben betegségek vagy zavarok alakulhatnak ki:

• idegrendszeri zavarok,
• szív- és érrendszeri betegségek,
• szembetegségek,
• tüdőbetegségek,
• daganatos megbetegedések,
• öregedés

Antioxidáns védelem

A szervezetben felhalmozódott felesleges szabad gyökök tehát károsíthatják a sejteket, viszont az antioxidánsokkal ezt a negatív folyamatot megakadályozhatjuk.  A növényi táplálékokban (zöldségek, gyümölcsök) jelenlévő  antioxidánsoknak kitüntetett szerepet tulajdonítanak az öregedés assításában és egyes betegségek kialakulásának megakadályozásában.

Az antioxidánsoknak 2 fő csoportja van:

• a szervezet  maga termelheti – pl.: enzimek, kéntartalmú vegyületek
• a szervezet a  táplálék révén jut hozzá – pl.: vitaminok, ásványi anyagok

Ha ezek az anyagok  megfelelő mennyiségben vannak jelen a szervezetben, akkor képesek kivédeni a szabad gyökök károsító tevékenységét.

Az antioxidáns hatással rendelkező anyagok köre széles, vannak köztük vitaminok, ásványi anyagok és egyéb anyagok.  Legjelentősebb képviselőik: E-vitamin,  C-vitamin, Béta-karotin, szelén, mikroelemek (magnézium, cink, mangán, réz), flavonoidok.

Antioxidánsokban gazdag élelmiszerek a piros bogyós gyümölcsök, brokkoli, zöldpaprika, tengeri halak, olajos magvak, hidegen sajtolt növényi olajok. Az antioxidánsok előnyös hatásukat leginkább természetes forrásból felvéve tudják kifejteni, mivel így a bennük lévő anyagok együttesen hatékonyabbak.

A flavonoidok

Szent-Györgyi Albert  1936-ban mutatta ki, hogy a citrusfélékből származó  flavonoidok  (az antioxidánsok egy csoportja) csökkentik a hajszálerek törékenységét és áteresztőképességét.

A legtöbb flavonoid vegyület kedvező hatását egyéb antioxidánsokkal (A1, C1, E1vitamin) együtt fejti ki, így érhető, hogy a legkedvezőbb hatás elérése érdekében  fontos, hogy az antioxidánsokat természetes forrásból kapja meg a szervezetünk.

A flavonoidok élettani szerepe szerteágazó:

• immunerősítő
• gyulladáscsökkentő
• gátolja a daganatok növekedését
• csökkenti az asztma kialakulásának esélyét
• csökkenti az allergia kialakulásának esélyét
• májvédő
• vírus- és baktériumellenes
• kedvező hatással van a szívre és az érrendszerre (vérrög kialakulásának gátlása, koleszterinszint csökkentés)

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevelei

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyeket megfelelő mennyiségben juttatva a szervezetbe, jótékony hatást gyakorolhatnak  az egészségre. A probiotikus szó görög eredető, jelentése: az életért, az élet számára.

De mik is ezek a jótékony hatások?

Bélrendszerünk alapvető szerepet vállal a szervezetünket ért „támadások” kivédésében. A bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa a bélflóra normál egyensúlyát. Azonban bizonyos tényezők,  mint a stressz, helytelen táplálkozás, fertőző betegségek, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés, felborítja ezt a természetes baktériumegyensúlyt és eltolja a káros baktériumok felé. Ez az eltolódás fogékonyabbá teheti a szervezetet a fertőzésekre, és emésztőrendszeri zavarokhoz is vezethet.

A probiotikumok itt kapnak szerepet abban, hogy megfelelő mennyiségű bevitelük révén helyreállítsák a bélflóra felborult egyensúlyát és  támogassák a védekező rendszer megfelelő mőködését, a kórokozókkal szembeni védelmet. A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok – általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai –, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a gyomor savas környezete, illetve a vékonybél enzimei, így eljutnak a vastagbélig.

A probiotikumok tudományosan is vizsgált és feljegyzett bizonyított pozitív hatásai közé tartoznak:

• akut hasmenés megelőzése
• antibiotikummal összefüggésbe hozható hasmenés gyógyítása,
• olyan gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn vagy az irritábilis bélszindróma (IBD) előnyös irányba való befolyásolása,
• az immunrendszer erősítése
• az allergiák számának csökkentése.

A probiotikus termékek hozzájárulnak egészségünk védelméhez:

• segítenek kialakítani és megtartani a bélflóra egyensúlyát,
• támogathatják az immunrendszert,
• rövidíthetik a béltartalom bélcsatornán való áthaladási idejét, ezáltal segíthetik a székrekedés kezelését,
• enyhíthetik a hasmenés kellemetlen tüneteit,
• egyesek csökkenthetik a haspuffadást,
• csökkenthetik az ún. rossz, azaz LDL koleszterin szintet,
• valamint az ún. „utazók hasmenése” megelőzésére is jól alkalmazhatók.

A probiotikumok táplálékai

A probiotikumokkal egyetemben gyakran hallhatjuk a prebiotikum kifejezést is. Ezek olyan emészthetetlen élelmiszer-alkotók, melyek előmozdítják főként a vastagbélben élő, a szervezetre kedvező hatást kifejtő baktériumok, a probiotikumok növekedését és hatékonyságát. Ilyen tulajdonságú anyagok a fruktooligoszacharidok, melyek a természetben a gabonákban, vöröshagymában, banánban, mézben, fokhagymában, póréhagymában találhatók meg. Ezen kívül izolálható a cikória gyökeréből és enzimatikus úton a szacharózból is szintetizálható.

A szimbiotikumok a pro- és a prebiotikumok együttesét jelölik, amelyben összegződik a baktériumok és tápanyagainak előnyös hatása, így a maximális hatékonyságot éri el.